második oldal „Az autizmus leírásának története Az autizmus fogalmát elõször Eugen Bleuler svájci pszichiáter használta, 1911-ben. A skizofrénia kísérõ jelenségeiként írta le az autista visszahúzódást, kontaktus-elhárítást, a realitásérzék zavarát. A szó a görög autos (önmaga) névmásból származik, utalva az autizmussal élõ emberek jellemzõ sajátosságára, az önmagukba fordultságra. 1943-ban Leo Kanner amerikai gyermekpszichiáter 11 gyermekrõl számolt be, akik sajátos, szokatlan viselkedésükkel tûntek fel: nem, vagy sajátos módon beszéltek, mindenféle kontaktust elhárítottak és ragaszkodtak környezetük változatlanságának, fenntartásához. hogy valahová besorolja e szokatlan viselkedést, Kanner autizmus fogalmát választotta. Ugyanebben az idõben, 1943-ban Hans Aspergber, bécsi gyermekorvos is közzétette írását néhány fiú sajátos viselkedésformáiról, “autista pszichopátiát” diagnosztizálva. Az autizmus-kutatás fellendülése külföldön a 60-as évektõl kezdõdött, amely összefüggött az autista gyermekek szüleinek önszervezõdésével. Magyarországon a köztudatba az Esõember címû film hozta meg az áttörést, ennek jó és rossz oldalával együtt. Egyre többen tudtak arról, hogy létezik autizmus, mint „betegség”. Ugyanakkor legtöbbször azonosították azt a fõszereplõ furcsa, de zseniális, különleges képességekkel rendelkezõ figurájával. Természetesen a szakemberek, gyermekpszichiáterek körében ismert volt a probléma. A mai húsz év feletti autista fiatalok és szüleik hálával és szeretettel emlékeznek dr Weiss Mária gyermekpszichiáter és az 1999-ben elhunyt dr Gerõ Zsuzsanna pszichológus áldozatos, úttörõ munkájára. Magyarországon elsõként kezdtek küzdelmet azért, hogy az ebben a sajátos „másság állapotában” élõ gyerekek részére a megfelelõ intézményrendszer és terápia, rendelkezésre álljon.     2. Az autizmus meghatározása, fogalma és etiológiája „Az autizmus a központi idegrendszer, az agy fejlõdési zavara, melynek hátterében genetikus, vagy egyéb, az agyat ért károsító tényezõk állnak” /Autista Info 2000. 5. o/ Etiológiája igen sokszínû, változatos. Nincs még végleges és egyértelmû válasz az ok vagy okok kérdésére, de az újabb kutatások, az utóbbi évek felismerései eredményeként az autizmus kilépett a “talányos betegség” körébõl. A. Az autizmus lélektani okokat feltételezõ elmélete Bruno Bettelheim nevéhez fûzõdik, aki szerint az elégtelen szülõi, elsõsorban anyai gondoskodás okozza az autizmust. Ma már megdõlt ez az elmélet, de sokáig a végsõ kétségbeesésbe taszította az egyébként is agyongyötört, magukat vádló szülõket. B. Az autizmus biológiai elméletét az új kutatási eredmények egyre több bizonyítékkal támasztják alá. E szerint az agyban van egy vagy több rendellenesség, amelyeket egy vagy több biológiai tényezõ alkot. Az autizmus biológiai elméletét alátámasztó néhány tény: Az autizmus sajátosságai Gyakrabban fordul elõ fiúknál. Körülbelül egyformán gyakori eltérõ területeken és kultúrákban. Az autizmushoz viszonylag gyakran társuló tényezõk Értelmi fogyatékosság Epilepszia Neurológiai tünetek Kisebb veleszületett rendellenességek Komplikációk a terhesség és a szülés során. Összefüggés más zavarokkal Kromoszomális/ genetikai rendellenességek Anyagcserezavarok Vírus fertõzések Veleszületett fejlõdési rendellenességek” Eddig az idézet, de az autizmusról folytatódik nagyon jó anyag van a www.esoember.hu -n XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A diszkalkulia-veszélyeztetettség tünetei csakúgy, mint a diszlexiáé/diszgráfiáé , már nagycsoportos korban felismerhetők. Többnyire azok a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, akik megkésett/akadályozott beszédfejlődésűek, általános pöszék, valamint diszlexia-veszélyeztetettek. A diszkalkuliaveszélyeztetett gyermek szókincse szegényes, kifejezőkészsége, mondatalkotása nem megfelelő, gyakori a beszédértés (szövegértés) zavara, a bő beszéd lényeglátás nélkül, a beszédben a prozódiai elemek hiánya. Feltűnő a vizuális (látási) és akusztikus (hallási) észlelés, illetve emlékezet problémája is. Emellett a nagy- és finommozgás zavaraival találkozhatunk. Gondos szűrővizsgálattal megállapíthatjuk, hogy a gyermek diszkalkuliaveszélyeztetett és amennyiben szükséges, megkezdjük a sokoldalú készségfejlesztésen alapuló diszkalkulia-prevenciós terápiát. Iskolába lépve, amennyiben a továbbiakban szükséges, diszkalkuiaterápiára vesszük fel a gyermeket. Az iskoláskorú diszkalkuliás gyermeknél gyakori a saját testen, síkban, térben és időben történő tájékozódás zavara; a számfogalom gyengesége; számlálásnál számok kihagyása, felcserélése; a globális mennyiségfelismerés hiánya, a számnév-számjegy-mennyiség nem megfelelő egyeztetése; az alapműveletek értelmezésének, megoldásának problémái; a gyenge számemlékezet; a szöveges feladatok megértésének, elvégzésének hibái; a matematikai szabályok felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondjai; a helyi érték értelmezésének hibái. A figyelem, az akusztikus és a vizuális észlelés, illetve emlékezet, a finommotoros koordináció zavara mellett jellemző, hogy a laterális dominancia, oldaliság is később alakul ki. A komplex - neurológus, pszichológus és logopédus által elvégzett - diszkalkulia-vizsgálatot követően kezdhető meg a terápia, ahol ki kell hangsúlyozni a team-munka fontosságát szülővel, az általános iskolai matematika tanárral és az osztályfőnökkel is. A fokozatos gyakorlások során kell a gyermek által már elsajátított készségeket, ismereteket, jártasságokat gyakorolni, valamint az új ismereteket beépíteni, megszilárdítani. A diszlexia egy különös veleszületett adottság, amely végletesen megnehezítheti, hogy valaki felismerje a betűket, amelyek nagyobb kupacokban szavakat és mondatokat alkotnak. A diszlexia rendkívüli módon megkönnyíti a kudarcélményhez jutást, például általános iskolában ritkának számító "háttehülyevagykisfiam"-ot. Az írást és olvasást akadályozó diszlexia azonban egyáltalán nincs összefüggésben a szellemi képességekkel: Whoopi Goldberg, Winston Churchill, Albert Einstein és sok más híres ember küzdött ilyen problémákkal. A tudomány egyelőre nem ismeri pontosan, mi okozza a diszlexiát. Az elfogadott magyarázat szerint a hang és kép összekapcsolásának zavarát az agyféletekék tevékenységének szinkronizációja okozza egy jobbkezes-balkezes dologról van szó ld. kétbalkezes. Finn kutatók kifejlesztettek egy olyan játékos programot, amelynek segítségével edzhető az agykéreg olvasásért felelős része. "Ez a program nagyon egyszerű, könnyen használható és könnyen alkalmazható bármilyen nyelvhez. Tapasztalataink szerint általában véve javítja az olvasáskészséget, javította a beszédhangok feldolgozását" - mondta Teija Kujala asszony, a helsinki egyetem kognitív agykutatási tanszékének vezetője a BBC-nek. A legfeljebb hétéves korú gyerekeknek ajánlott játék valóban egyszerű: a játékos egy dallamot hall, a monitoron ezzel párhuzamosan az egyes hangokhoz tartozó különböző négyszögek jelennek meg. A gyerek feladata, hogy a dallam utolsó hangjánál nyomja le a szóközt a billentyűzeten – ha eltalálta a dallam végét, egy mosolygós arc jelenik meg. A programot egy finn speciális iskola huszonnégy tanulója tesztelte. A játékot használó gyerekek olvasási pontossága kimutathatóan javult, és pár esetben gyorsabban is olvastak. Ma már Magyarországon is kutatják az Ireland szemüvegek (különböző, többféle szinű lencsék keverésével a térlátást tudják befolyásolni, aminek az autista és a a „dys” gyerekeknél óriási jelentősége van! következő oldalra